Egy mondat, amit gyakran látunk babaalvással foglalkozó (alvástréner) oldalakon. Azt sugallja: a jó alvás tanulható, formálható, csak a szülőn múlik.
Elsőre motiválónak tűnhet – de ha mélyebbre ásunk, hamar kiderül, hogy ez a mondat torzít, bűntudatot kelthet, felesleges extra nyomást tesz a szülőre és figyelmen kívül hagyja a baba biológiai és kapcsolati valóságát és a sok-sok egyedi faktort.

Ez nem „szerencse” – hanem biológia, temperamentum, és a kapcsolat dinamikája.

Mi az igazságtartalma? – Igen, a keretek számítanak. De nem az a “minden”.

Valóban vannak olyan alapelvek, amelyek szinte minden babának jót tesznek:
✔️ kiszámítható, rájuk szabott napirend,
✔️ nyugodt, válaszkész esti rutin,
✔️ érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodás.

De ezek nem egyetlen receptként működnek mindenkinek.
A valódi pihentető alvás mindig az egyedi idegrendszeri fejlődés (eltérő tempó), a temperamentum, a kötődési dinamika és a családi élet valósága mentén alakul.

De mi határozza meg, hogyan alszik egy baba?

Nem csak a napirend. Nem csak a rutin. És pláne nem a tréning.

Tudtad, hogy az alvást ezek is befolyásolják?

Genetika – amikor a ritmus a génjeinkből jön

Ha te is azon tűnődsz, hogy „vajon miért alszik az egyik baba jobban, mint a másik?”

A válasz részben a genetikában rejlik.

Egy kutatás szerint az alvási nehézségek 25–40%-ban genetikai eredetűek – vagyis részben a melatonin-termelést és a cirkadián ritmust szabályozó gének határozzák meg, hogy milyen lesz a babád természetes alvási mintája.

📌 Touchette, E. et al. (2012) ‘Genetic and environmental influences on daytime and nighttime sleep duration in early childhood’, Journal of Pediatric Psychology, 37(3), pp. 296–304.

Idegrendszeri érettség – az alvás, mint fejlődési mérföldkő

Az alvás nem csak pihenés. Egy 2016-os szakmai összefoglaló (Grigg-Damberger, 2016) hangsúlyozza, hogy a babák alvásstruktúrája az első hónapokban még éretlen és rendezetlen.

A REM (álomfázis) és a mélyalvás váltakozása, az éjszakai ébredések, a rövid alvási ciklusok – mind az idegrendszer fokozatos érésének jelei.

Ezért sem várhatjuk el egy pár hónapos babától azt, amit egy hároméves lehet, hogy már tud: átaludni az éjszakát. Még nem „tudja”, hogyan kell. Az agya tanul. És ehhez idő és kapcsolódás kell.

📌Grigg-Damberger, M. (2016) ‘The visual scoring of sleep in infants 0 to 2 months of age’, Journal of Clinical Sleep Medicine, 12(3), pp. 429–445. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4773630/

Temperamentum – érzékeny babák, érzékeny éjszakák

Van, aki már újszülöttként is nyugodt, rugalmas, „könnyen kezelhető”. És van, aki hangos, intenzív, és az éjszaka is tele van felriadásokkal. Ez nem te hibád – hanem a baba veleszületett temperamentuma.

A 2010-es Sadeh-kutatás szerint a nehezebben megnyugtatható, éberebb babák gyakrabban ébrednek, és több idegrendszeri támogatást igényelnek. Ezek a babák érzékenyebbek a szeparációra, a zajokra, a változásokra. Ők nem „akaratosak”. Csak másra van szükségük a szabályozáshoz.

📌 Sadeh, A., Tikotzky, L. and Scher, A. (2010) ‘Parenting and infant sleep’, Journal of Pediatric Psychology, 35(6), pp. 645–656. 

Kötődés és alvás – biztonságban aludni könnyebb

Ha a baba kötődésbiztonságban van – vagyis érzi, hogy számíthat rád, figyelsz rá, válaszolsz neki –, az megjelenik az éjszakai viselkedésében is.

A 2014-es Bernier-féle kutatás szerint a biztonságosan kötődő babák könnyebben nyugszanak meg éjjel is, és gyorsabban fejlődik az önszabályozásuk.

Vagyis: nem a „kemény határok” nyugtatják meg a babát, hanem a kiszámítható, szeretetteljes jelenlét.

📌 Bernier, A. et al. (2014) ‘Relations between physiological sleep and cognitive functioning in early childhood’, Developmental Psychology, 50(5), pp. 1501–1511.

Születési körülmények – amik lenyomatot hagyhatnak

A szülés nem csak fizikai esemény, hanem idegrendszeri hatás is. Egy 2007-es tanulmány (Davis et al.) összefüggést talált a prenatális stressz (anya terhesség alatti szorongása) és a baba későbbi alvásproblémái között.

Hasonlóképp: beavatkozások, trauma, elmaradt aranyóra, szoros pólyázás, fájdalmas tapasztalat – mind hagyhatnak olyan lenyomatot, amit a baba „testemlékezete” éjszaka dolgoz fel. 

Ez nem végzetes – de érdemes tudni róla. Mert ezeket nem nevelni kell, hanem gyógyítani.

📌 Davis, E.P. et al. (2007) ‘Prenatal maternal stress programs infant stress regulation’, Early Human Development, 83(4), pp. 245–250.

Szenzoros érzékenység – testben hordozott éberség

Egyes babák idegrendszere sokkal érzékenyebben reagál a külvilágra: zajra, mozgásra, érintésre, testhelyzetre. Ezt hívjuk szenzoros érzékenységnek – és ez az alvást is mélyen befolyásolhatja.

A Field-féle 2001-es tanulmányban azt találták, hogy az érzékenyebb babák idegrendszere nehezebben kapcsol ki, hajlamosabbak a túlmozgásra, és gyakrabban ébrednek meg éjjel.

Fontos tudni: nem csak túlérzékenység létezik, hanem alulérzékenység is.
Vannak babák, akiknek több és intenzívebb ingerre van szükségük, hogy szabályozni tudják magukat – számukra az elalvás előtt is segíthet, ha aktívabb, mozgásos, mélyérzékelést adó (proprioceptív) tevékenység előzi meg a lefekvést.

Ilyenkor nem altatási szabályok segítenek – hanem szenzoros támogatás: ringatás, hintázás, taktilis játékok, testközelség vagy épp ritmusos mozgásos aktivitás. Minden attól függ, hogy a baba idegrendszere mire vágyik a megnyugváshoz.

📌 Miller, L.J., Anzalone, M.E., Lane, S.J., Cermak, S.A. & Osten, E.T. (2007) ‘Concept evolution in sensory integration: A proposed nosology for diagnosis’, The American Journal of Occupational Therapy, 61(2), pp. 135–140. 

És akkor… mit is jelent a „jó alvás”?

❌ Nem feltétlenül azt, hogy a baba végigalussza az éjszakát.
❌ Nem azt, hogy egyedül elalszik, és nem jelez.

✅ Hanem azt, hogy a baba idegrendszere szabályozott.
✅ Hogy egyedi alvásigényének megfelelő mennyiséget alszik és kipihent.
✅ Hogy ha felébred éjszaka, akkor könnyen és gyorsan visszaalszik.

+1 ✅ Hogy az édesanya érti, mi miért történik – és képes reagálni. 

A jó alvás családonként mást fog jelenteni. És ez így van jól.

A válaszkész alternatíva: nem tanítás, hanem támogatás

Az alvást nem megtanítjuk, hanem kísérjük.
A jó alvás nem produktum – hanem az egyedi támogatás, a biztonság és az érés mellékterméke.
Ezért nincs egyetlen jó módszer. De van egy jó hozzáállás:

• Kapcsolatban maradni.
• Figyelni az idegrendszer jelzéseit.
• Egyénileg finomhangolni azt, amin lehet változtatni.

És itt jön képbe a Szeretve Aludni konzultációk ereje:
Egyéni térképet készítünk, amely figyelembe veszi a ti adottságaitokat, kihívásaitokat és vágyaitokat – és ebben a térben hozzuk ki a lehető legjobb alvást nektek.
Nem sablont adok. Hanem támogató, válaszkész finomhangolást, amivel valódi változás érkezhet – nem erőből, hanem kapcsolatból.

A Szeretve Aludni konzultációk: a legjobb alvás a ti rendszeretekre szabva

Nem azt ígérem, hogy “megtanítom” a babádat aludni.
Azt ígérem, hogy segítek megérteni, mire van szüksége – és neked mire van szükséged hozzá.

A konzultációkon segíthetek:

✔️ minimalizálni az éjszakai ébredéseket,
✔️ élvezetesebbé tenni az altatásokat,
✔️ átalakítani a napirendet,
✔️ új altatási eszközöket találni,
✔️ támogatni a válaszkészségedet, miközben valódi változást érünk el.

És a legfontosabb: nem leszel többé egyedül az alvás-káoszban.

Zárás – egy gondolat, amit vigyél magaddal:

A jó alvás nem csak szerencse kérdése. De nem is tanításé.
Hanem a kapcsolat, a szabályozás és az egyediség tisztelete hozza el.
És ha ezen az úton nem tudod, merre indulj:
én itt vagyok, hogy veled tartsak. 💛

Ha szeretnél elindulni a saját „alvástérképed” felé, ismerd meg a Szeretve Aludni konzultációkat itt:
👉 szeretvealudni.hu/konzultacio