Amikor a gyerek éjszaka sikítva felül, de nem ébred fel – minden, amit a night terrorról, másnéven pavor nocturnusról tudnod kell szülőként 

Ez lehet night terror – vagyis éjszakai felriadás. 

A night terror (magyarul leggyakrabban éjszakai felriadás, de a szakirodalomban előfordul „éjszakai rémület” vagy „pavor nocturnus” néven is) egy alvás alatti viselkedési zavar (paraszomnia), amely leggyakrabban 2 és 7 év közötti gyerekeknél fordul elő, de ritkábban 18 hónapos kor körüli babáknál is megjelenhet. A leggyakoribb életkori csúcs óvodáskorra, 3–4 éves korra esik. Az esetek 1–6%-át érinti a gyermekpopulációban, de a családi érintettség (öröklődés) növeli a rizikót. (Petit et al., 2015)

Ez nem rossz álom. Ez más.

Sokan elsőre rémálomra gondolnak, amikor éjszaka sírva, sikítva ül fel a gyerekük – pedig ez nem egy rossz álom, hanem valami egészen más.

A rémálmok a REM-alvás során jelentkeznek, amikor az agy aktív, álmodunk, felébredünk az élményre, és általában emlékszünk is rájuk. A night terror viszont nem “álomfázishoz” kötött, és nem tudatos élmény.

Ez egy olyan alvás alatti állapot, amikor a gyermek agya részben „ébredési irányba” mozdul, de még mélyen a NREM alvás (N3, vagyis mélyalvás) szakaszában van. A test reagál – sikít, sír, remeg, akár hadonászik vagy menekülni próbál – de a tudat nem kapcsolódik hozzá. Mintha a test már az ébrenlét felé tartana, de az elme még nem követte.

A gyerek nyitott szemmel is nézhet rád, de nem ismer fel, nem lehet megvigasztalni, és reggel sem emlékszik semmire – mert nem volt tudatánál.

A night terror általában 5–15 percig tart, majd a gyermek visszafekszik és alszik tovább, vagy akár átmehet alvajárásba is. (Petit et al., 2015; AASM, 2023)

Bár szülőként megrázó lehet látni, fontos tudni: ez az állapot önmagában nem veszélyes, és az esetek többségében a gyerekek 7 éves korukra kinövik, bár ritkán serdülőkorig is fennmaradhat – főleg, ha más paraszomnia (pl. alvajárás) is jelen van.

Miért alakul ki?

A night terror az alvás szabályozásának egy érési sajátosságából fakad. A kisgyermekek idegrendszere még „tanulja”, hogyan váltson zökkenőmentesen az alvásfázisok között – különösen a mélyalvásból való kilépés és az ébrenlét közötti átmenet bizonytalan. Ilyenkor „szivárogni” kezdenek az állapotok: a test ébredés felé mozdul, de a tudat még mélyen alszik. Ezt a jelenséget hívják “incomplete arousal”-nak.

Vannak tényezők, amelyek ezt a folyamatot megzavarhatják vagy gyakoribbá tehetik. Ilyen például az alváshiány vagy a rendszertelen napirend, amikor a gyermek túlfárad, és a mélyalvási szakaszok túl intenzívek lesznek – ez növeli a paraszomniák kockázatát is (Mason & Pack, 2007). Ugyanígy kiváltó lehet egy lázas állapot vagy betegség, amikor az alvásminőség eleve törékenyebb, de gyakori háttér a napi stressz, szorongás, óvodakezdés, testvér születése is – ezek mind fokozzák az idegrendszeri feszültséget.

Bizonyos esetekben az éjjeli felriadások mögött alvásfüggő légzészavar, például alvási apnoé áll (Guilleminault et al., 2003), de az is előfordul, hogy a night terror családi halmozódást mutat – ha volt hasonló jelenség a szülők gyerekkorában, nagyobb eséllyel jelenik meg a gyerekeknél is (Laberge et al., 2000).

Hogyan csökkenthető a night terror?

1. Előzzük meg a túlzott fáradtságot!

A rendszertelen napirend, a túl hosszú ébrenléti idő vagy a megcsúszott lefekvés mind növelik az éjjeli felriadások esélyét. Fontos a megfelelő, a gyermek egyedi igényeihez igazított alvásmennyiség, valamint a napirend ritmusának stabilitása – ez az idegrendszer szabályozásának egyik legfőbb pillére.

2. Vezess alvásnaplót!

Írjuk fel, mikor jelentkeznek az epizódok. A night terror sokszor meglepően pontosan ugyanabban az időben történik az elalvást követően (jellemzően 1–2 órával utána). Az ismétlődés felismerése segíthet a megelőzésben.

3. Próbáljuk ki az előzetes ébresztést (scheduled awakening)!

Ha például minden este 22:30 körül jelentkezik az epizód, akkor 22:15 körül óvatosan ébresszük fel a gyermeket annyira, hogy pozíciót váltson vagy reagáljon. Ez megszakítja a mélyalvási ciklust, és sok esetben megszünteti a sorozatos night terrort. (Stallman & Kohler, 2016)

4. Fókuszálj a szenzoros igény megfelelő kielégítésére!

A szenzorosan érzékenyebb vagy magasabb szenzoros igényű gyermekek idegrendszere hajlamosabb lehet a túlterhelésre vagy „overflow” állapotokra, aminek egyik következménye lehet az éjjeli alvásfragmentáció vagy night terror is.

A megfelelő mennyiségű és minőségű vesztibuláris és proprioceptív input segíthet a gyermeknek idegrendszerileg lelassulni és stabilizálni az alvás előtti állapotát. Ez főleg az esti órákban fontos.

💡 Ezen kívül sokat jelenthetnek az olyan érintésalapú esti rituálék, mint a lábmasszázs, egy halk zene melletti simogatás vagy egy közös illóolajos „alváskrémezés” – ezek a mélynyomás és a kapcsolódás révén még tovább szabályozzák az idegrendszert.

A szenzoros profil és temperamentum megértése kulcs lehet abban, hogy tudd, mire van valóban szüksége. A „Jobb alvás a temperamentum és szenzoros profil megértésével” workshopon arról tanulhatsz, hogy miként hat a gyermeked alvására az idegrendszeri érzékenység, a temperamentuma, és hogyan tudsz szenzoros szinten támogatni.
Jelentkezés itt: 👉 WORKSHOP
A tudásod lehet a legnagyobb alvástámogató eszközöd.

5. Kevés (vagy nulla) képernyőidő, sok szabad mozgás

A képernyők (különösen a lefekvés előtti órákban) késleltetik a melatonintermelést, szabályozhatatlanná teszik az idegrendszeri arousal-t, és így növelhetik a paraszomniák megjelenésének esélyét.

Ha teheted, legalább 2 órával lefekvés előtt már ne legyen képernyő. Helyette:
– mozgás a szabadban
– hinta, séta, ringatás
– közös esti rutin, mesélés, halk zene, rajzolás

💡 Az esti fényviszonyok is sokat számítanak: érdemes meleg tónusú, tompított fényeket használni, és fokozatosan csökkenteni az ingereket.

6. Figyeljünk a vércukorszintre is

Ritka, de létező háttértényező, hogy a gyermek éhesen fekszik le, vagy lefekvés előtt túl sok gyors felszívódású cukrot fogyaszt – ez megzavarhatja az éjszakai vércukorszintet, és fokozhatja az éjszakai ébredések, paraszomniák (köztük a night terror) kockázatát.

7. Szellőztessünk, figyeljünk a légzésre

Ha a gyermek rendszeresen horkol, nyitott szájjal alszik, vagy napközben figyelmi nehézségek, ingerlékenység jellemzik, érdemes gyanakodni alvásfüggő légzészavarra is. Ebben az esetben a gyermekorvossal való egyeztetés, illetve gyermektüdőgyógyász vagy fül-orr-gégész bevonása indokolt lehet.
A szoba levegője is számít: lefekvés előtt érdemes szellőztetni, figyelni a hőmérsékletre, páratartalomra.

Legyünk ott – de ne próbáljuk felébreszteni.
A night terror alatt a gyermek nincs tudatánál. A legjobb, amit tehetünk: biztonságos környezetet biztosítunk, ott vagyunk, de nem próbáljuk rávenni a kommunikációra. Át fog menni rajta.

Mikor kérj szakértői segítséget?

A night terror önmagában nem betegség, és a legtöbb esetben nincs szükség beavatkozásra – de van néhány olyan jel, ami arra utalhat, hogy érdemes mélyebben utánajárni.

Akkor fordulj szakértőhöz, ha:

• az epizódok hetente többször jelentkeznek, vagy tartósan (több héten át) visszatérnek,
• egy-egy felriadás meghaladja a 15–20 percet, vagy rendkívül heves lefolyású,
• nappali viselkedésproblémák is társulnak hozzá (pl. ingerlékenység, fáradtság, figyelmi nehézségek),
• rendszeres horkolás, nyitott szájlégzés tapasztalható (ami alvásfüggő légzészavarra utalhat),
• vagy ha a gyermek alvajárás közben veszélyes helyzetbe kerülhet.

Ezekben az esetekben érdemes felkeresni a gyermeked háziorvosát vagy kezelőorvosát, és vele átbeszélni a tapasztalt jelenségeket, hogy közösen mérlegelni tudjátok, szükség van-e további kivizsgálásra vagy beutalásra.

Zárásként

A night terror nem a te hibád. Nem a gyermeked hibája. És nem azt jelenti, hogy „rossz alvó”. Ez a fejlődő idegrendszer egyik természetes, átmeneti – bár sokszor ijesztő – állapota.

Ami segít:
– a megértés,
– a napi ritmus finomhangolása,
– a szenzoros támogatás,
– és a kapcsolódás.

Ne feledd: a gyermeked nem „csak úgy viselkedik”, hanem jelez. És te – már azzal, hogy ezt a cikket elolvastad – figyelsz rá, és keresed a válaszokat.

🎯 Ha szeretnéd ezeket a válaszokat velem együtt megtalálni, és konkrétan a ti helyzetetekre szabva átbeszélni a lehetőségeket, várlak szeretettel az „Oldjuk meg együtt” egyéni online konzultáción.

Részletek és időpontfoglalás: 👉 szeretvealudni.hu/konzultacio